Utánad

Csapóajtók zuhannak, fájdalmas üvöltés szakít az éjen át.   Kicsuktalak.Kizártalak.                                     

Egyedül állok a sötétben. Fájó magány rám esik.

Mindenem az emléked, mely lassan elsárgul. Kifakulnak színeid. 

Eltűnsz. Hamu, por, süket csönd. Emlékekből élni nem, csak meghalni lehet.

Vajon szerettelek? Nem tudom, mert amit éreztem, elvitted magaddal.

Állok, ülök, fekszem, eszem. Mint egy robot, melyet bekapcsolva felejtettek.

Hasonlítok a többiekre, de mégis semmi vagyok. Bádogdoboz szív nélkül. Élettelen mechanikai romhalmaz. Az Élet Csődje.

Hát ezt tetted velem. Hogyan tehetted ezt velem?! 

 

Hol van?

Hol van az a nap? Hogy együtt voltunk? Hol van az a perc?

Sötétségben együtt álltunk. Hol van az az éj? Csillagok sziporkáztak. Hol van az a Hold? Alatta álltunk.

Hol van az a kéz? A Te kezed. Arcom simogatta puha tenyered. Hol vannak kedves ujjaid? Hajamba suttogott szavaid?

Hol az a patak? Könnyek tengere. Hol van az a nyár? A régi nyár? Az örök nyár?

Tél van. Messze már az örök, forró, sziporkázó nyár. Talán eljön újra. Talán visszatér. Bordáim közt addig süvít a jeges, hideg szél.

Pofon

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Versek, novellák ... vagy csak gondolatok ... Tőlem. - © 2008 - 2025 - rencsaoldal.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat